- A koronavírus-járvány legnagyobb tanulsága, hogy ha Magyarországnak minden a védekezéshez szükséges eszközt külföldről kell megvenni, akkor nem kell elmagyarázni, hogy milyen nagyságrendű a kitettségünk. Tavaly tavasz óta dolgozunk azon, hogy kiépítsük azokat a kutatási és ipari kapacitásokat, amely egy ilyen helyzetben a magyar embereket függetleníti a világ többi részétől – hangsúlyozta Palkovics László az oltóanyaggyár létesítéséről szóló csütörtöki sajtótájékoztatón a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.
Az innovációs és technológiai miniszter kiemelte, hogy a kitettség csökkentésének érdekében újra kell indítani a hazai vakcinagyártást.
- Egészségpolitikai és nemzetbiztonsági szempontból egyaránt fontos, hogy a magyar emberek biztonságos ellátását hazai fejlesztésből és gyártásból tudjuk megoldani, ezért a kormány úgy döntött, hogy létrehozza a Nemzeti Oltóanyaggyárat. Ez a gyártási és fejlesztési bázis Debrecenben az egyetem részeként épül meg, és tartósan lehetővé teszi a biztonságos hazai oltóanyag-ellátást – jelentette be Palkovics László.
A miniszter kifejtette, hogy az 55 milliárd forintos beruházás részeként 6,5-7 milliárd forintból egy speciális, a COVID elleni vakcinát előállító egység épül, ami 2023 első felében már gyárthatja a vakcinát. A védőoltások szélesebb spektrumát gyártó üzem pedig várhatóan 2025-ig fog elkészülni. Az oltóanyaggyárak mellett valósul meg a Debreceni Egyetem pilot laboratóriuma, ahol félüzemi körülmények között végezhetik majd a vakcinákhoz kapcsolódó kutatásokat és fejlesztéseket. Palkovics László hozzátette: a DE által létrehozott gazdasági társaság fogja ellátni a gyár építésével és kialakításával kapcsolatos feladatokat, ehhez már ebben az évben biztosítanak 17 milliárd forintot.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora tájékoztatójában emlékeztetett, hogy a magyar vakcinagyártásnak jelentős hagyományai vannak, a két világháború között a világ öt legjobbja között tartották számon.
Az egyetemi vezető felidézte, hogy az egyetem szakemberei már három évvel ezelőtt jelezték a világ különböző pontjain kipattanó vírusok okozta járványok miatt egy világjárvány kitörésének lehetőségét, s ekkor egyetemi javaslatként szóba került a nemzetközi kitettség csökkentését célzó törekvés, hogy Magyarország önállóan képes legyen az összes kötelező és ajánlott oltás gyártására.
- A vakcinagyártásnak három pillére van: maga a technológia, a kutatás-fejlesztés és a minőségbiztosítás. A nemzetközi mintákhoz hasonlóan – mint például Oxford-AstraZeneca – a Debreceni Egyetem az ország egyetlen vakcinagyártójával, a Fluart-tal kezdett együtt dolgozni a FIEK-projekt (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) keretében. Ez a közös munka lehetővé teszi, hogy az egyetemi tudás könnyen technologizálódjon, és alkalmas legyen akár nagy tömegű vakcina előállítására – magyarázta a rektor.
Szilvássy Zoltán kifejtette, hogy a kötelező és ajánlott oltások technológiai leírásainak és licenceinek beszerzése után a koronavírus felé fordult az érdeklődésük. A vakcina előállításához a vírus inaktivált változatát használják, amely már az állatkísérletek fázisában jár, és a tervek szerint 2023 első felében bevethető lesz az oltóanyag. A későbbiekben egy hónapos átfutással tudják majd lekövetni a vírus mutálódását. A gyárkomplexum elkészülte után, a FIEK, a Nemzeti Oltóanyaggyár kutatási osztályaként fog tovább működni a háttérben, a Debreceni Egyetem több ezer kutatójával és szakemberével.
A rektor megjegyezte, hogy a 27 ezer négyzetméteres antibakteriális és antivirális készítmények előállítására is alkalmas üzem mellett a COVID-vakcina gyártó egység nemcsak a hazai piacot, de Kelet-Közép-Európa országait is el tudja majd látni oltóanyaggal.
A Kormány a Nemzeti Oltóanyaggyár és a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósításával és az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházás megvalósításával összefüggő̋ közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította (84/2021. (II. 24.) Korm. rendelet). Az infrastruktúra a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában épül fel.
Sajtóanyag - TPL
