A szuperszámítógép átadása

Április 6-án  a világ 165. legerősebb számítógépét állították munkába ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem egyik Kassai úti épületében, így a HBONE+ nevű projekt újabb fázisához érkezett. Amint az átadáskor dr. Fábián István egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem rektora elmondta, a Tudományegyetemi Karok (DE TEK) és a NIIFI 2008-ban megállapodást írtak alá, aminek értelmében az országos szuperszámítógép-rendszer (HPC – High Performance Computing) egyik csomópontja az intézmény Kassai úti campusán kialakított erőforrásterembe kerül.

 

Négyéves előkészítés után adták át az 1536 processzormagot és több mint 6 terabyte memóriát tartalmazó, másodpercenként 18 billió számítási művelet elvégzésére képes gépet.

A szerkezet része egy 4 szupergépből álló, korszerű, úgynevezett optikai hibrid hálózattal összekapcsolt rendszernek; a pécsi és a szegedi egyetemen, illetve a budapesti Nemzeti Informatikai Infrastruktúra-fejlesztő Intézetben lévő társait a közeljövőben helyezik üzembe. Mindez 100 százalékos EU-támogatással épült ki, összesen 4,7 milliárd forintért, amiből a debreceni gép „csak” 350 millió forintba került

Nagy Miklós, a projektet vezető Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (NIIF Intézet) igazgatója az átadáson elmondta: a Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Budapesten összesen 1,2 milliárd forintból beszerzett négy szuperszámítógép a hazai kutatás-fejlesztésben minőségi előrelépést jelent.     A Magyarországon 2001-ben kiépített szuperszámítógép-rendszer számítási kapacitása így a hetvenszeresére, tárolási kapacitása pedig a százszorosára - ismertette az igazgató. Mivel számos tudományterületen a jelenségeket egyre precízebb matematikai modellekkel írják le, a laboratóriumi munkát és a tényleges kísérleteket a számítógépes modellezés alapozza meg. A kutatómunka és a tervezés pedig annál hatékonyabbá és eredményesebbé válik, minél nagyobb a számítási teljesítmény és az adattárolási kapacitás - összegezte az összesen 48 teraflop számítási teljesítményű hálózat előnyeit Nagy Miklós.

Fábián István, a DE rektora szerint az egyetemük szakmai munkáját dicséri az, hogy hozzájuk került az országosan egyedülálló berendezés. Ez - mint hangsúlyozta - felelősséget is jelent számukra, hiszen ezt a berendezést meg is kell tölteniük tudományos kutatási tartalommal. Hozzátette: az egyetem minden centruma, a legkülönbözőbb tudományterületeken fogja használni a számítógépet, de azt hozzáférhetővé teszik az MTA Atommagkutató Intézetének szakemberei és más külső kutatók számára is. Gaál István, a számítógépet üzemeltető Tudományegyetemi Karok centrumának elnöke kiemelte, hogy az intézmény informatikai kutatóbázisát az elmúlt években soha nem látott fejlődés jellemezte: felépült egy informatikai inkubátorház, videokonferencia-rendszert építettek ki és rövidesen elkészül az informatikai kar új, korszerű épülete is.

Dr. Gaál István, a Tudományegyetemi Karok elnöke beszédében kiemelte, hogy „a TEK minden szükséges forrást rendelkezésre fog bocsátani, hogy a következő 5 évben sikeresen működjön a HPC”. A Tudományegyetemi Karok az erőforrás terem szomszédságában korszerű, a legmodernebb informatikai eszközökkel ellátott (pl. HD minőségű videokonferencia) helyiséget alakított ki. Dr. Gaál István arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetem informatikai kutatóbázisában az elmúlt években soha nem látott fejlődés indult meg: felépült egy informatikai inkubátorház, HD minőségű videokonferencia-rendszert építettek ki és rövidesen elkészül az Informatikai Kar új épülete is a Kassai úton, a szuperszámítógép szomszédságában.

Clusterben gondolkodtak

A négy gép közül a legnagyobb teljesítményű – egyben tehát az ország legerősebb számítógépe – a Debreceni Egyetemre került szuperszámítógép, amelyet a Silicon Graphics International (SGI) gyártott, és a Silicon Computers Kft szállított. (A Pécsi Egyetemre kerülő gép szintén SGI, de eltérő architektúrájú, míg a Szegedi Egyetemre és az NIIF budapesti központjába helyezett gépeket a HP gyártotta.)

A debreceni szuperszámítógép egy nagyteljesítményű és kis késleletetésű Infiniband interconnecttel felszerelt, a legerősebb Intel processzorokra épülő speciális cluster-architekúra. A gépben 1536 processzormag és több mint 6 terabájt memória van, amit egy közel fél petabájtos háttértároló és nagy teljesítményű vizualizációs alrendszer egészít ki.

A rendszer a legkorszerűbb, energiahatékony technológiákat alkalmazza, vízhűtéses kialakítású. Számítási teljesítménye meghaladja a 18 teraflopsot. A szuperszámítógép elsődleges felhasználói a debreceni felsőoktatási és akadémiai intézmények kutatói, de az NIIF rendszerébe kapcsolódva minden magyar kutató rendelkezésére áll.

Nemzetközi szerep

A megújult NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra lehetővé teszi azt is, hogy Magyarország bekapcsolódjon az Európai Kutatási Térség keretében formálódó, az EU által támogatott integrált európai szuperszámítógépes infrastruktúrába (PRACE), és ezzel kutatóink a nagy európai rendszerekhez is hozzáférhessenek.

A fejlesztés a HBONE+ nevű átfogó elektronikusinfrastruktúra-fejlesztési projekt része, amit az NIIF Intézet 2009-2012 között valósít meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott TIOP 1.3.2. projekt és KMOP 4.2.1/A_2 projekt keretében, európai uniós források bevonásával.